A lineáris polár egyébként is nyugodtan használható digitgépeknél, galibát csak akkor okozhatna, ha a tükörreflexes gép féligátereszto tükre polarizálna. Ezzel szemben még szobai megvilágításánál is tökéletesen fókuszál a 300D alapoptikával lineáris polárral.
A körpolárt a marketingesek fújták fel ekkorára
/Birdie/

Ha szabad szemmel feltekintünk az égboltra akkor a nap állásától föggoen kölönbozo írányokban más szinunek látjuk az eget.
Ennek (leegyszüsített!!) oka, hogy a légkör alkotórészein a nap fénye szóródik.
A polárszurok hatása az égbolton figyelheto meg legjobban. A nappal háttal/szembe jobb/bal oldalra furdulva a polárszurot tekergetve, jól kiismerhetok ennek a kedvelt szürunek a tulajdonságai. Leginkább oldal írányban lehet megfigyelni a lesötétedés mértékét és helyzetét.
Néhány PL szüron a forgórészt megjelolik, ezt kell a nap írányába forgatni a kívánt hatás elérése érdekében.
A polár szüro használható még üveg, víz felületek csiloggáscsökkentésére is, de eléggé elterjedt a makrófotók és terméyszetfotók készítésénél is.
/Százbolha/

Általánosságban néhány szó a lineáris és cirkuláris Polár szurokrol.
Mindkét tipus hatásmechanizmusa azonos, tehát a keletkezo kép nem különbözik, ha azonos minoségo PL vagy CPL szürot használunk.
Mindkét tipust azonos módon kell használni, tehát tekergetni kell!!!!!
Néhány hiedelem szerint a fénymérés miatt kell a CPL a PL helyett.
Ez nem igaz.
Az optikán keresztüli fénymérés esetén nem kell korrekciózni és mindkét tipus azonos fénymérési eredményeket produkál.
A digigépek és a filmes RF kamerák jó részénél a fénymérés nem az optikán keresztül történik, ezért a fényméro nem is láthatja a polárszurot ezért kb. 2 blendével kell korrekciózni.
A CPL szuro a fázisdetektoros automata fokuszálású fényképezogépekkel jelent meg.
Csak azokhoz szükséges ahol az AF szenzor a szuron és az optikán keresztül esik a fény.
A PL által depolarizált fény (bizonyos esetekben) megzavarhatja a kontraszt mérést, ezért kell a CPL szuroket alkalmazni, amelyeken egy további réteg van azt a bizonyos "egysíkbanrezgést" átalakítani.
De a digigépek egy jó részénél ez megint nem szempont, mert az élesítési mechanizmus az optikán kivül helyezkedik el.
----------------------------
Szóval, az elmélet szerint a 300D-hez CPL szüro kéne, mert a gép AF szenzorára az objektíven keresztül jut a fény.
Egyébként Birdie tapasztalatait megtudom erosíteni, mert a 300D AF rendszeréhez elviekben hasonló EOS50 és EOS300 gépek a PL szuröimmel jól müködtek, bár én inkább úgy fogalmaznék, sosem volt olyan helyzet, hogy a CPL miatt hibázott az AF.
Egy öregebb Nikon gépemek gondot okozott a PL.
Nekem meg mikor 72mm-es CPL-t kellet venni.
/Százbolha/

Erről egyébként annyit olvastam, hogy a cirkuláris szűrőben a lineáris mögött van egy újabb szűrőréteg ami a polarizált fénysugarak (egy részét) újra összekuszálja , hogy ne zavarja meg a fénymérőt és az AF-t.
Ez így leírva számomra kissé kínai, de az NG tippek és trükkök c. könyvében kb. ezt írták róla.
/1001./

A polárszűrő elvéhez annyit kell tudni, hogy a fény elektromágneses hullám, így van neki hullámhossza, a terjedési sebesség függvényében frekvenciája, illetve a hullámmozgásnak irányultsága. A polárszűrő azt csinálja, hogy bizonyos irányultságú sugarakat kiszűr, míg másokat átereszt.
Példa: ha egy kötelet rögzítesz mondjuk egy kilincsre, és elkezded lengetni, bármilyen irányban lengetheted: jobbra-balra, föl-le, vagy átlósan is. Ha a fal és a kezed közé beteszel egy lapot egy hosszú, de keskeny kivágással, ezen átbujtatod a kötelet, akkor bárhogy is próbálod lengetni, a rés és a fal közötti szakaszon a hullámmozgásnak csak az az összetevője fog megmaradni, amilyen irányban a rés áll. Ha tehát a rés függőleges, és te vízszintesen rázod a kötelet, akkor a rés túloldalán nem fog mozogni a kötél, míg ha függőlegesen mozgatod, akkor a teljes mozgás átmegy a résen.
Ez a polárszűrés elve.
Az összekuszálás meg gondolom pont azt csinálja, hogy ha már csak egyféle irányban mennek a hullámok, akkor azokat valamilyen elven (fogalmam sincs, hogyan) véletlenszerűen, de leginkább egyenletesen elforgatja, hogy sokféle irányú hullám haladjon tovább.
Még egy dolog, hogy mire is jó ez az egész: a napból polarizálatlan, homogén fény érkezik. Bizonyos felületek, közegek képesek a fényt polarizálni, vagyis a reflexió és refrakció (tükröződés és fénytörés) során csak bizonyos irányultságú fényhullámokat engednek tovább (tükröznek vissza vagy törnek meg). Ezek szűrésére jó a polárszűrő.
Jellemzően a magas légköri vízpára és por erősen polarizál: az ég mély kékké tehető a polárszűrővel. Szintén polarizált fény verődik vissza a tiszta üvegfelületekről (kirakatba be lehet fotózni anélkül, hogy látszana a tükröződés).
A tapasztalataim szerint filmen a bőrtónust csúnyán el tudja húzni.
/Prof/

Egy apróság a polárszűrőhöz: pl. tájképeknél nem árt odafigyelni, hogy a nap az objektív tengelyével kb. 90 fokos szöget zárjon be, mert az ég kékjét ilyen esetben mélyíti igazán. Minél jobban eltérsz ettől, annál kisebb a szűrő hatása. Nappal szemben, v. háttal a napnak gyakorlatilag semmiféle hatása nincs az égbolt színére. (jól tudom?)
/1001./

ha a Napból érkező sugarakat egy, a haladásra merőleges sík mentén nézed, akkor valóban homogénnek vehetjük. Egyébként heterogén az, javából, hiszen épp azért kell alkalmazni a polár-szűrőt, hogy homogenizáljuk (egysíkusítsuk) a fényt. Persze, előbb meg kellene értenem, mit gondoltál homogén alatt...
/la_rongit/

Az idealis polarszoru csak egy bizonyos szogben beerkezo osszetevot engedi at. A tobbit, visszaveri, elnyeli. Mivel csak egyfajta rezgesiranyu fenyt enged at, az ilyen feny utjaba allitott barmilyen, ezzel elteru iranyban atereszto idealis szuro teljesen elzarja a fenyt az erzekelotol.11
/tren/

Az AF-s kompakt gépek általában jobban szeretik a cirkulárisat, mert az biztos, hogy nem zavarja meg a fénymérést, amire viszont lineárissal ritkán ugyan, de van lehetőség.
/speed.demon/

speed.demon:
Ez tévedés!!!!!!
Jegyezzük már meg végre (ha az elméletetben nem is vagyunk biztosak), hogy polárszürő a TTL fénymérést nem befolyásolja, nem rontja el. Sem a lineáris, sem a cirkuláris.
Az Autofokusz rendszer működésében _OKOZHAT_ problémákat a lineáris polár szűrő. Ezért érdemes AF gépekre CPL-t venni nem pedig a fénymérés miatt. Fototechnikai szempontból a LP és a CPL szűrők használata (tekergetés) és hatása azonos.
/Százbolha/

Csak azoknál okoz gondot, ahol csak az egyik irányban mér az autofókusz rendszere. Ahol keresztirányban is tud mérni (pld. az én Canon Eos 100-asomnál két merőleges tengely alapján fókuszál) ott ilyen gond nem lehet.
/la_rongit/

Kérdezted, miért von le a polárszűrő 2 fényértéket, akkor is, ha teljesen nyitva van.
Nos, ez a működédéből adódik. Ha jól emlékszem fizika tanulmányaimra, a dolog arról szól, hogy a fény egy transzverzális hullám, tehát olyan, mint amilyennek a hullámot klasszikusan elképzeljük, vagyis mint a tengeren. Az elemi hullám haladási irányát egy irányvektor, és egy arra merőleges másik irány adja meg. A polárszűrő egy polarizátorból és egy analizátorból áll, ami gyakorlatilag 2 rács. Ha maradunka tegnernél,a z első rács oylna, mintha függőleges cölöpöket verünk a tengerbe. A hullámok (leszámítva a cölöpkön való fennakadást) akadálytalanul jutnak át rajta. Ha viszont veszünk egy másik cöolöpsort, és azt mögétesszük, semmi nem változik, ha biszont elferdítjük a máésodik cölöpsort, a hullám megtörik a két elferdített rács közt. Ha a második rácsot vizszintesbe fordítjuk, elvileg a hullám teles mértékben megtörik, mivel a fel-le hullámzás az első rácson akadálytalanul, míg a vízszintesen már sehogysem jut át.
Mivel a fény ami a tárgyról fotózáskor visszaverődik NEM koherens, (vagyis nemcsak egy irányú hullámokból áll) nem elég egy rács, hiszen a tengernél amradva elég lenne csak vizszintes cölöpöket beverni a hullám megtörésére. A fényt a tengerhullámzással nehéz elképzelni, hiszen midnen irányban jullámzik. Az elvileg teljesen kinyitott polárszűrő (polarizátor és analizátor is egy irányba állnak) alapvetően azt a fényt SZERETI átengedni, ami fürrőlegesen átmegy rajta, tehát a fény koherens lesz. De milve csak visonylag kis százaléka áll a fények ebben az irányban, a teljesen nyitott szűrő sem ereszi át a többit.
Persze a dolog bonyolult. A rácsokat uyganis fel kell festeni . Méghozzá alapvetően egymás mög. Nem midnegy sem az, hogy mekkora a rácsok egymástól viszonyított távolsága, sem vastagsága, sem az, hogy milyen az átfedés a 2 rács között, vagyis hogy mennyire vannak egymás mögött (ha eltolva verjük be a függőleges cölöpöket egymás mögé, az majdnem teljesen lezárja a tengert) A távolság a fény hullámhosszának nemtudommiylen arányú része, de a milliméter nagyon kis része. Lehetőleg minél kisebb, mert minél szűkebb a rés, annál pontosabban ereszti át csak azt az irányt, és annál jobban szűr. Ha a rács túl ritkás, akkor sokkal kevésbé szűr,d e jobb lesz a fényereje.
Olyan polárszűrő tehát nem hozható létre, amely nulla foknál midnent, 90 foknál meg semmit nem ereszt át!
a fentiekből látszik, hogyn minél pontosabb egy szűrő, annál kevesebb fényt ereszt át, de ez nem jelenti azt,h ogy aminek rossz a féynereje, az jó :)
/mutty.hu/

A lineáris polár egyébként is nyugodtan használható digitgépeknél, galibát csak akkor okozhatna, ha a tükörreflexes gép féligátereszto tükre polarizálna. Ezzel szemben még szobai megvilágításánál is tökéletesen fókuszál a 300D alapoptikával lineáris polárral.
A körpolárt a marketingesek fújták fel ekkorára
/Birdie/

Tapasztalati alapon (Hama Circular Polarizing Filter): csak egyik irányban szűri a polarizált fényt, ellenkező irányban majdnem neutrálszűrőként viselkedik (picit szűr, de inkább csak színez)
A definíciók:
a napból olyan fény érkezik, amely a haladási irányára merőleges síkon nézve valamennyi irányultságú hullámot tartalmaz.
A légköri por, az ablaküveg és néhány hasonlatos felület a fényt úgy szűri, hogy csak olyan fényt ver vissza, amely a haladási irányára merőleges síkon tekintve csak egy kiemelt irányultságú hullámot tartalmaz.
A polárszűrő úgy szűr, hogy csak a struktúrájának megfelelő irányultságú hullám-összetevőket ereszti át, a struktúrára merőlegeseket nem.
Hogy érthető legyen, a tegnapi hasonló témájú hozzászólásomnál el kell olvasni a köteles-kartonpapíros tesztet (jobb, mint a tengeri hullámos szerintem).
Elképzelni a következőként lehet: a fent említett sík, amelyen a hullámok irányultságát vizsgáltuk, legyen egy papírlap. Ennek a középére rajzolt pötyi az a pont, ahol a fény mozgásának irányvektora a papírt átböki, majd arra merőlegesen továbbhalad. A hullámmozgást a papíron a függőleges és vízszintes irányokban tudjuk értelmezni. Egy kört rajzolva a pötyi köré egy adott amplitúdójú fényhullám legnagyobb lehetséges kitérését rajzoljuk fel. Egy vízszintes vonal annyit tesz, hogy a fényhullám egyik (mert kettő, egymásra merőleges van neki) kiemelt irányultsága 0 fokos, ugyanígy egy függőleges vonal 90 fokos. Ez a szög 0 és 90 fok között változhat, így a két kitüntetett irány kivételével valamennyinek van egy vízszintes (0 fokos) és egy függőleges (90 fokos) kitérése. Descartes-féle derékszögű koordinátarendszeren ábrázolva egy 45 fokos irányultságú hullámot (ha a koordinátarendszer origója a kör középpontja), a hullámmozgás függőleges és vízszintes összetevőjének aránya azonos: az x és y tengelyre azonos helyre vetül le a legnagyobb amplitudú helye.
Ha most feltesszük, hogy a polárszűrő csak a 0 fokos irányultságú hullámokat engedi át, akkor egyszerű rájönni, hogy a 90 fokos hullámokat (mivel azok vízszintes irányú, vagyis x tengely menti amplitudója pontosan 0) nem engedi át, a 45 fokosat nagyjából 2/3 mértékben, míg a vízszintest teljes egészében. Ezért van az, hogy ha a polárszűrőt körbeforgatjuk egy homogén polarizált fényt kibocsátó eszköz előtt (pl. TFT, LCD), akkor a kép hullámszerűen elsötétül és kivilágosodik.
/Prof/

Poláros fény: a rezgés írányában szabályosságot mutató fény.
1. a napból olyan fény érkezik, amely a haladási irányára merőleges síkon nézve valamennyi irányultságú hullámot tartalmaz.
A napból depolarizált fény érkezik.
2. A légköri por, az ablaküveg és néhány hasonlatos felület a fényt úgy szűri, hogy csak olyan fényt ver vissza, amely a haladási irányára merőleges síkon tekintve csak egy kiemelt irányultságú hullámot tartalmaz.
A légkör, üveg, stb polarízálja a napfényt.
3. A polárszűrő úgy szűr, hogy csak a struktúrájának megfelelő irányultságú hullám-összetevőket ereszti át, a struktúrára merőlegeseket nem.
A polárszürő polarizálja a fényt.
A 2. és 3.-ból az következik, hogy a polárszűrő leginkább polarizált fény módisítására alkalmas.
/Százbolha/

A depol. fény a napból jó.
Az üveg megy egyéb dolgok inkább csak részlegesen polarizálnak, de ez nem baj. A polárszűrő ez esetben a második rács, tehát a polarizát (egy irányba rezgő) fényt képes visszaverni, tehát a csillanást úgy tünteti el, hogy nem engedi át a visszavert, jórész poláros fényt.
A polárszűrő azért színez, amiért a priszma is színekre osztja a fényt. A lukak , vagy inkább rések fix méretűek, a fényelhajlás és egyéb dolgok emg függnek a hullámhossztól. Tehát midnenféle hullámhosszokat kicsit máshogy polarizál.
Ha akarod tesztelni hogy mennyire jó a polárszűrő, szerezz be egy lézert. Akármiylen pointer is jó. Ez poláris, sé monokromatikus fény (a lézer muszáj az legyen) és ezt ha a polárszűrőt forgatod, teljesen (vagy legalábbis nagyjából) át kell eressze, illetve el kell utasítania, ahogy forgatod.
/mutty.hu/

A polárszűrő a megfelelően polarizált fényt sem 100%-ban engedi át. Gyakorlati tapasztalatod jó, én kb 1 1/3 blendével találkoztam eddig. Ezért jól jön vízesés fotózásakor is, ha csökkenteni kell a bejutó fény mennyiségét. 11
/Birdie/

napbol nem polarizált fény jön légkörben polarizálódik egy része, a vízpárán való áthaladás és megtörés során (napfény beesésétől merőlegesen érkezik a legtöbb polarizált, de ezt sztem te is tudod)
A polárszűrő a nem polarizált fényt polarizálja és a polarizációs síkjára merőlegesen polarizált fényt kiszűri. A polárszűrő a kimenetén depolarizált fényt bocsát ki.
CPL-nél egyáltalán nem mindegy, hogy melyik felét forgatod. Sőt! A gépre felheyezésénél se mindegy természetesen. Ha fordítva teszed fel a gépre, semmit nem ér, csak kevesebb fényt enged be.
/Birdie/

A légköri por, az ablaküveg és néhány hasonlatos felület a fényt úgy szűri, hogy csak olyan fényt ver vissza, amely a haladási irányára merőleges síkon tekintve csak egy kiemelt irányultságú hullámot tartalmaz.
Ez azért a beesési szögtől eléggé függ. Általában 20-30 fokos szögben visszaverődő fénynél van csak polarizált fény. Csak ekkor lehet jól szűrni. Egy ablakkal pont szemben (annak felületével merőlegesen) hasztalan a polárszűrő. Vagy csak nekem jutottak gyenge darabok? ;)
/Birdie/

Az LCD működése pont a fény polarizációján alapszik.
A monokrom LCD-k működési elve igen könnyen megérthető, ha valaki már érti a polárszűrőket.
A folyadék kristály legfontosabb tulajdonsága ugyanis az, hogy ha két pontjuk közé elektromos feszültséget kapcsolunk, akkor a kristályok szépen befordulnak a feszültség irányába. Ha nincs feszültség rákapcsolva, a kristályok rendezetlenné válnak. Az LCD fölé egy olyan polárszűrő van helyezve, amely a feszültség alatt álló rendezett kristályok polarizáltságával 90 fokos szöget zár be, vagyis ilyen esetben az LCD-n lévő polárszűrő utáni fényt a kristályok nem engedik át, vagyis sötét lesz. Ha nincs rajta feszültség, a kristályok rendezetlenek, átengedik a fényt.
A színes LCD működése hasonló, csak ott a befordulás mértéke is szabályozható.
/Birdie/